Szemek

Aki eddig nem tudta volna, annak mondom, hogy van magyar Oscar jelölés, M. Tóth Géza műve a Maestro. Szerintem nagyszerű alkotás.

Íme:

Maestro

A véleményekre is nagyon kíváncsi vagyok.

Új vetélkedő

Hamarosan az Internetezök körül elsőként olvashattok a Tv2 erősen titkolt, új vetélkedő müsoráról. Viszont elöszőr is arról, hogy hogy kerültem annak közelében, ahova még a legnagyobb hírügynökségek se nagyon.

A mobil

Az egész Koprivnicában kezdödött, az ottani téren hívtak fel, hogy lenne e kedvem egy új vetélkedőhöz. Mivel akkor hirtelen nem tudtam mondani, hogy mikor érek rá, ezért másnap hívtak fel, amelyik hívást viszont elhalasztottam, ugyanis éppen a vonatra futottam. Mikor észrevettem visszahívtam a számot, tv2 központi száma volt, ezért nem oda ment a hívás, ahonnan jött. Érdekesség hogy a központi szám 20-as Mindenesetre elértem a szervezőket és megbeszéltem velük péntek délután 4 órát.

A bejutás 

Köszönhetően szüleimnek, sikerült kicsit előbb odaérnem, ami nem is gond mert eddigi tapasztalatiam szerint, elég rugalmasak ilyenben. Interneten próbáltam utánajárni a dolognak még reggel, hogy vajh mi lehet ez, de csak annyit sikerült megtudnom, hogy jelenleg a világ egyik legizgalmasabb vetélkedője. Eléggé idegesített volna ha valami nagyon jót hagyok ki, ezért csak elmentem. Délelött 11kor! A bejáratnál kezembe nyomtak 3 lapot, ebből 2 a játékszabály volt, 1 pedig általános adatok, név, email cím, telefon, értesítési cím, család, hobby stb.

Majd szólitóttak mint Bukkon Tamás, nem kötözködtem hogy Bókkon vagyok, csak látják majd a lapon, odaküldtek a 3as asztalhoz, számok nem voltak az asztaloknál, viszont a 3asnál ültek is ahogy számoltam, mindenesetre leültettek az első szabad asztalhoz, ahol egy kis elbeszélgetés után, kaptam egy komoly 6 kérdéses lapot, amire válaszolni kellett.

Kb olyan szintű kérdésekre hogy milyen sportágban bajnok Kovács Katalin, meg hogy milyen növény a starking, gold stb. Szóval annyira nem volt nehéz. 6ból 6 sikerült is. Ekkor mondta hogy a 100ban benne vagyok. Álljunk meg egy pillanatra, milyen 100ról beszélek? Ehhez sajnos nem húzhatom tovább a játék lényegének lényegét.

Vetélkedőről

Az új vetélkedő arról fog szólni hogy egy embernek le kell győznie 100at. Hiszen az milyen jó. Külföldön már nagy sikerrel megy ez a müsor és mivel a média lusta saját ötletekre ezért, ezt vette át. Folyamatosan, úgymond műveltségi kérdések hangzanak el, amire az egy játékos és a 100 játékos is válaszol. Aki rosszul válaszol az kiesik, ahány rossz válasz jön annyiszor 100ezer forintot nyer a játékos, aki ha rosszul válaszol szintén kiesik és elveszít minden. Lehet segítséget kérni, amiből az egyik rossz másik jó válasz lesz és efféle csavarokkal spékelik meg a müsort. A fődíj 50 milla. A 100 játékos közül is a jó választ adok a rossz választ adok alapján kapják a nyereményeket. Úgy gondolom ez egy olyan müsor amit rettentő izgalmasra és rettentő unalmasra is meg lehet csinálni. Na de vissza a válogatáshoz.

Rosta 

Ezek után várnunk kellett. Közben körülnéztem, milyen ellenfelekre számíthatok, volt valaki akiből egyből kinéztem, hogy ebből még lehet valami, mert igen intelligens fizimiskája volt, úgy vélem. Egyszercsak beront egy nő felolvas 6 nevet, hogy menjünk vele. Mindenki feláll elindul az első ember az ajtóban megtorpan, nem tudja mit kell csinálni, ez megtorpantja a többieket is. Komolyan mint a kisiskolába és ezek akarnak itt játszani Aztán valahogy még is megindultunk. Egy másik teremben egy asztalt körül ültünk és mily véletlen, pont nekem kellett kezdeni a bemutatkozást. Különben két ifjú hölggyel beszélgetünk, akik a müsor készítőinek vallották magukat. Körbe mentünk , hogy micsoda népség volt ott az se semmi.

Engem ismertek, nem mondok magamról véleményt Melletem ült egy idősebb nő, aki pénzügyi tanácsadó volt és az volt a véleménye hogy ez nagyon jó munka, mert rengeteg embernek segíthet és ez milyen jó érzés, mellette ült egy fiatalnak kinéző nő, aki nem is lehetett olyan fiatal hiszen 12-16 éves gyerekei voltak. Ő volt a romantikus típus. Mellette ült az aki benevezte a játékba, tipikus nagyszájú , sokat beszélő jófej vagyok ismerkedjetek meg velem, de megmondom hogy milyen sorba típusú nő. Aki ha holnaptól bármit csinálhatna szervezkedne. Utána jött egy térkép rajzoló tájfutó, na ő volt az aki az elején feltűnt hogy neki van esélye ellenem. Végén pedig egy bőrdíszműves-szakács-minőség ellenőr jelenleg munkanélkül, ő jófejnek tünt, csak nem bírta 1 centinél jobban kinyitni a száját. Lényegében kedves barátságos emberek voltak, szóval ha valamelyikük olvassa ezt, mindent csak jó értelemben vegyen

Ezután kaptunk egy több oldalas kérdőívet, mely elején személyes kérdések voltak, nyertünk e már valamit, volt e valami meglepő az életünkben, legjobb pillanat, stb…
Tekintve hogy majdnem mindegyikhez történetet kértek, nem igazán volt időnk kitölteni 2 perc alatt, többet nem hagytak. Majd a végén pedig egy 20 kérdéses aránylag keménynek mondható műveltségi teszt következett. Ami után a 6ból 3an maradtunk, a fiatal anyuka, tájfutó és én. Azt mondták majd értesítenek hogy az egybe kerültünk e be vagy csak a 100ba.

Budapesti közlekedés rulez

Míg erre az információra vártam, visszamentem nővérem lakására. Volt térképem és így mentem busz, villamos, hév. Hogy milyen egyszerű a budapesti közlekedés térképpel a kézben az valami bámulatos Az is bámulatos volt ahogy az emberek néztek amikor a hév-en kilyukkasztottam a jegyem. Senki nem mondta hogy nem kell. A buszon meg villamoson nem is tudtam. Mindenesetre élveztem az utat, szerintem Budapest elég jó helyet foglalhat el a világban a tömegközlekedtetésében.

Eredménhirdetés

Este miután apukám megjött a parlamentből, hogy ő hogy került oda, az megint egy másik történet, kaptam a telefont már hogy csak a 100ba vettek be. Viszont elolvasva a játékszabályokat úgy érzem ott nagyobb esélyem lesz nyerni és ha sokáig jól válaszolok, akkor is benne lehetek a tv-ben. Február 27 felvétel, egyből 5 adás. Kicsit hosszú lett, de ilyen az élet.

Most, akár premierként, le is írhatnám, hogy a tv2 milyen vetélkedő műsorral készül, mert részese voltam a válogatáson részt vevő embereknek. Tehát körülbelül csak néhány száz ember tud erről az egészről.

A legnagyobb problémám az, hogy nem tudom, hogy érdekli e a lap nézőit, ugyanis már rengeteg bejegyzés óta szótlanul megy ez az egész. Senki nem kattint se a kommentre, se a fórumra, hogy hozzászóljon, hogy jó vagy rossz e amit csinálok, vagy hogy kit mi érdekelne inkább, pedig egyikhez se kell regisztrálni!

Ezért most arra kérem az idetévedő vándorokat, hogy hagyjanak a comment-ben üzenet mint azt a régi szép időben tették, vagy akár a fórumban, hogy mit szeretnének látni, hallani, szagolni, így tovább, ameddig ez nem történik meg, hanyagolom a bejegyzéseket, minden jót.

Napóleon hazatérésekor az újságcikkek:
# A korzikai szörnyeteg partra szállt a Juan-öbölben!
# Az emberevő Grasse felé nyomul!
# A trónbitorló bevonult Grenoble-ba!
# Bonaparte elfoglalta Lyont!
# Napóleon Fontainebleauhoz közeledik!
# Ő császári felségét holnap fogadja hű Párizsa!

Lawrence Ellison, az Oracle cég vezetője mondta el a következő beszédet a Yale Egyetem végzőseinek. Nem tudta befejezni, mert lerángatták a színpadról:

Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. Most fel vannak zaklatva. Ez természetes. Mégis, hogy jövök én, Larry Ellison, aki kibukott az egyetemről ahhoz, hogy ilyen módon ítélkezzem a nemzet egyik legnagyobb presztízsű egyeteme végzősei előtt? Megmondom.

Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó 2. leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről és maguk nem. Mert Paul Allen, a harmadik leggazdagabb ember, kibukott az egyetemről, és maguk nem. És azért mert Michael Dell, aki jelenleg a kilencedik helyen áll, is kibukott. És erősen tör felfelé.

Most nagyon fel vannak zaklatva. De ez természetes. Hadd bátorítsam önöket azzal, hogy nem hiába szerezték meg keserves munkával a diplomájukat. Nem hiába töltöttek el 5 évet itt azzal, hogy jó munka morált tanuljanak, kapcsolatokat fejleszenek ki, és egy életre megismerkedjenek a terápia szóval. Mindez nagyon jó. Kell is majd a jó munkabírás. Kellenek is majd maguknak a kapcsolatok, és bizony, kell is majd a terápia. Mert maguk nem buktak ki, és sosem lesznek a világ 10 leggazdagabb embere között. És bele kell törődniük egy patetikus, évi 200 ezer dolláros állásba, ahol is a fizetési csekküket egy volt évfolyamtársuk írja majd alá, aki két éve kibukott.

Most azon méláznak, hogy van-e még remény? Nincs. Maguk már végeztek. Túl sokat abszorbáltak. Már beépített sisakot viselnek. Most azokhoz szólok akik még nem végeztek: ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem…..”

1823 Janúár 22. -én Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját.

A magyar kultúra tartja magát, annak ellenére, hogy néhányan igencsak el szeretnék csúfítani, nagy pénzeket remélve. A magyarok filmjei, zenéi, színdarabjai, múzeumai mindig emelt fővel jártak a világban. A múzeumok éjszakáján sose voltak olyan sokan, mint legútobb. Ma pedig, a művészeti honlapok pedig, igen elterjedtek és népszerűek az Interneten. Tehát az embereknek, igénye van a kulturális szórakozásra. Ezért gondoltam, hogy ebből a jeles napból kiindulva, a tv csatornák talán meg emberelik magukat és adnak valami kultúrtörténeti klasszikust. Nézzük, mivel készülnek 2007-ben a kultúra napjára a csatornáink.

Este 8-9ig néztem meg a négy legnézettebb csatornát:
RTL: Fókusz, Barátok közt.
TV2: Irigy Hónalj Mirigy, mirigyvizió, NCIS: Tengerészeti helyszínelők,
M1: Tv ügyvédje, Kékfény.
Viasat3: Nevess tovább, Szex és New York.

Nesze neked kultúra, avagy most ez számít kultúrának? Nos biztos ebben is van valami magasztos nevelő cél vagy csodálatos színészi alakítások. Na jó azért az M2 meg a Duna összeszedte magát és este tíz és éjfél közt ad egy kis kultúrát.

Nézzük az Internetet, két legnépszerűbb lap az Index és Origo. Origon nincs kultúra rovat, az Indexnél a főhír ezen a napon a Kult rovatban Die Hard 4, Rocky 6. No comment.

Ezenkívül, viszont az amh.hu és amf.hu a fotópályázatos honlapok sose voltak ilyen népszerűek, az emberek imádják a színházat – amíg be nem zárják őket – , zenei stílus is rég volt már ilyen széles.

Következtetés: Az, amikor az ember már lusta tovább gondolkodni. Na de igazából a következtetés: Aki kultúrára vágyik, az megkeresi, most a művészet napja alkalmából kicsit könnyebb és olcsóbb lesz megtalálni ezeket a rendezvényeket. Akinek meg mindegy az viszont nem kap semmi ilyesmit a médiától. A kultúra viszont jó és sose utasítsd el!

A hírek szerint az angol trónörökös, Charles herceg saját férfi ruházati kollekciót dob piacra. Nyilvánvalóan Charles herceg modelljeit ezzel a szlogennel fogják reklámozni: “munkaruhák olyan férfiaknak, akik még sosem dolgoztak.”

Ha Michael Jacksont bűnösnek találják, valószínűleg abba a börtönbe kerül, ahova Charles Manson. Amikor Charles Manson ezt meghallotta, azt mondta: ‘Remélem nem, az a fickó tiszta őrült’.

Britney Spears menedzsere a sajtónak tagadta, hogy Britney Szilveszer éjszakáján elájult. Elmondása szerint a sztár kimerült volt, és elaludt a visszaszámláláskor. Amikor megkérdezték Britney-től, hogy mitől volt fáradt, így válaszolt: “Számolni olyan nehéz!”

Egy felmérés szerint a sok szójababot és szójaszószt tartalmazó étrend a férfiaknál meddőséget okozhat. Mostmár értem, miért vannak olyan kevesen a kínaiak!

Kubában Fidel Castro a beszéde közben a padlóra zuhant. A padlót azonnal őrizetbe vették, kihallgatták és lelőtték.

Egy interjúban Uma Thurman azt nyilatkozta, hogy ha fogyni akar, akkor az ételt meztelenül fogyasztja el. Ezt én is kipróbáltam egyszer, de kidobtak Denny étterméből.

A Holdraszállás 30-ik évfordulója alkalmából Bush elnök találkozott Neil Armstronggal. Egyetlen fura pillanata volt csak a találkozónak, amikor Bush elnök azt mondta: “Úgy hallottam, jól szerepelt a Tour de France-on”.

Az egyik éjjel Ozzy Osbourne és a felesége, Sharon baráti körben ünnepelték házassági évfordulójukat. Az ünnepségen a Village People játszott. Az együttes énekese azt nyilatkozta, remek dolog volt, hogy egy bulin végre ők voltak a legnormálisabbak.

Amerikai társkereső hirdetések, amelyek TÉNYLEG megjelentek újságokban.

Hölgy keres urat:

Szeretek autózni a két macskámmal, különösen az autópályán. Varrtam nekik kis kalapocskákat is. Neked is túl sok időd van a kézimunkára? Hívj fel, egyedülálló fehér nő vagyok, 160cm, barna hajú, kék szemű.

27 éves, buta, tetovált, testékszerekkel ékesített, hormonálisan labilis, görkorcsolyás, sushi-faló, rajzfilmnéző egyedülálló fehér nő keresi Drakuláját. A nyakam a tiéd. Harapj belém!

Ne hívj, ha iskolázatlan, munkanélküli, dohányzó, bűnöző vagy; ha 30 év, 160 centi alatti vagy; ha 40 év, 190 centi, 110 kiló feletti vagy; ha szereted a macskákat és a tévézést; ha kevesebb, mint 30000 dollárt keresel egy évben vagy ha bármelyik testrészedben testékszer van. Egyébként bátran.

Úr keres hölgyet:

Dagadt, 40 év feletti dohányzó paraszt keres szexis, hosszúhajú hölgyet főzés, takarítás és fedezetlen csekk beváltás céljából.

Kétségbeesett, magányos, vesztes típusú, apatetikus, tévénézésben és a szobatársam hulló hajának látványában megfáradt 32 éves, egyedülálló fehér férfi vagyok. Várom olyan, depressziós, jelentéktelen külsejű, 25-32 év közötti, semmilyen humorérzékkel nem rendelkező hölgyek jelentkezését, akikkel hosszú, hátborzongató beszélgetéseket folytathatnék.

Nős, jóképű 40 éves férfi várja romantikus, férjezett vagy hajadon, 28-40 év közötti, kerek fenekű és szép arcú, monogám beállítottságú hölgyek jelentkezését.

Vékony szemüvegem van, HP számológépem és tudom a PI értékét 16 tizedesjegyig. Jó munka, nagy ház, úszómedence.

33 éves, 180 centis, 72 kilós egyedülálló férfi vagyok. Jobban nézek ki, mint Bill Gates.

Egy város, ami tele van parkokkal, templomokkal, fiatalokkal és biciklisekkel. Egy város a határtól kb 27 km-re. Egy város, aminek első közelítésben igen nehezen kiejthető neve van.

Na jó, talán nem is olyan kimondhatatlan nevű. Most mindenki gyorsan egymásután tízszer Egyébként a magyar neve : Kapronca.

Azonnal a lényegre. Hogy mi ez itt? Meg miért? Egy történet, hogy két vizsga közt miért ittam dán sört, Horvátországban.

Nemrég, fejembe vettem, hogy mivel körülbelül 4 éve járok Nagykanizsára, ami a horvát határ közelében található, egyszer már illene meglátogatni eme országot. Nos, mivel hétfőn és szerdán vizsgám volt, ezért úgy döntöttem hogy kedden megkísérlem ezt a túrát. Rávettem a szobatársamat is. Szóval társaság volt, kedv volt, elmentünk pénzt váltani, mert az nem volt Nem szándékoztunk bármit is venni külföldön, csak ha ne adj Isten bajba kerülünk akkor legyen mi kihúzzon. Ezért megtudtam hogy 35.9 -ért váltják a horvát kunát. Ezek után összeszedtük a holminkat és irány a vasútállomás.

Vak vezet világtalant

A szobatársam egyik szemére vak, a másikkal pedig gyengén lát, ezért jár neki belföldön kedvezmény 90%-os, valamint a kisérőjének, tehát nekem is. Na de ha Horvátországba megyünk mi a helyzet? Ezt se mi, se a pénztáros nő nem tudta. Ezért közel 20 percen keresztül bújta a körülötte lévő összes irományt, két telefont intézett, már majdnem szóltam hogy kifizetjük az egészet, csak hadd menjünk már, mert lekéssük a vonatot, de visszafogtam magam Néha néha, mint amikor a delfin jön fel vízért kikukkantott a papír tengerből és kérdezte: bemondták már? Még nem, na most már igen. Kiderült egy egészet kell fizetni a másik pedig ingyen mehet. Gyorsan rohanás.

Vasfüggönyös ellenőrzés

Most hogy így közeledünk az EU-hoz mindenben és még a horvátokkal is külön megállapodás van a személyi által engedélyezett határátlépésről, úgy gondoltam laza lesz a határ átkelés. Nos Nagykanizsa után elöszőr jött a kalauz, izgultunk, de elfogadta a jegyeket. Majd jött a magyar határőr aki szigorúan nézett ránk és keményen kérdezte hova megyünk, mi célból, miért ? Majd Gyékénesnél ránk talált a horvát határőr is, aki amikor látta a magyar útlevelet, magyarul köszönt és kedves volt. Majd a magyar vámos kérdezte van e valami elvámolni való? Szerencsére nem volt. Ekkor már ugye a gyékénesi határig jutottunk. Majd elindult a vonat visszafelé. Vajon miért? Elöszőr úgy gondoltuk, valószínüleg vágányt váltunk. Amikor viszont egyre gyorsabban kezdett tolatni, és az utolsó vágány amire átmehetett volna, bement az erdőbe. Egyszercsak az tünt fel, hogy hmm, mintha Horvátországban lennék. Kiderült valami érdekes szögben mehetnek a vágányok mert úgy mentek, hogy egyszercsak Horvátországban voltunk. Így az első kocsiból az utolsók lettünk, viszont mentünk Kapronca felé ami az első és szerintem egyetlen állomás volt, amit nem mondott be az IC és egyszercsak láttam a Koprivnica táblát, gyorsan ugrás le a vonatról. Tudniilik nem szerettünk volna elmenni egészen Zágrábig.

Nini, micsoda egy város, de hol vagyunk?

Leszálltunk, a vasútállomás elötti térszerű képződményen elfogyasztottam az ebédet, aztán irány a város. Az volt az elvem hogy elöszőr csakis egyenesen, mert nem kellene eltévedni. Folyamatosan fiatalok jöttek szembe, gondolom végeztek az iskolával. Majd egyszercsak láttunk egy nem annyira szép zöld területet, két tekerős kúttal. Lakótelep, minden háznak külön kút. Majd tovább egyenesen fel, és nini egy térkép, milyen hasznos egy városban amit nem ismerünk. A térképen jelezze volt a főtér nagy parkkal, hát akkor nyomás oda. Szinte csak egyenesen kell menni. Közben kisebb parkok, virágok, vágott növények, szépen karbantartott kertek övezték útunkat. Egy szállodába is botlottunk, ahol kiderült hogy csak majdnem megyünk jó felé. Ott is volt egy térkép, majd egy west köy nevű intézmény mellett mentünk el, de ez most török vagy horvát vagy mi? Aztán egyszercsak megvolt a főtér, a körforgalom, a park.

Parkok, templomok, terek, biciklik, korcsolya 12 fokban.

A körforgalomban nagyon szépen lenyírt fű volt, szépen kivágott bokrokkal. A főtéren pedig eleinte sokminden nem tűnt fel, olyan volt mint bármelyik sétálóutca. Mellette pedig egy hatalmas park volt. Ami többek közt helyt adott egy visszhangzó pavilonnak, legalábbis ez volt a neve és lehetett látni belőle az egész parkot. Spirál alakú fenyő, fűből előbújó fadarabok, fura szobrok, biciklisták, valamint szintén rengeteg iskolás és se a parkban se a téren nem volt egy darab kéregető se. Mindig amikor néztünk valamerre, láttunk egy templomot, ezért egyikbe bementünk. Mivel a másikban nem tudtunk. Tipikus ám de nagyon szép templom volt, a szokásos megható festményekkel és szobrokkal. Amikor kijöttünk, megláttam egy másik parkot, ami lényegében egy szobortér volt. Ezekután visszakeveredtünk a főtérre ahol egy hirtelenjébe összecsapott jégpálya volt. Jó is az ám, 12 fokban korcsolyázni, csak egy kicsit olvadt a jég, de nem baj, biztos jobban csúszott. Aztán egyszercsak telefonhívás egy tv2 vetélkedő válogatásra, na kösz, jobbkor nem is jöhetett volna. A térren még volt egy óriási 3 emelet méretű Podravka reklám. Mivel a Podravka és a Vegeta is a horvátok büszkeségeik közé tartoznak Majd térről térre, parkról parkra, utcáról utcára járkáltunk. Amikor egyszercsak feltűnt egy magas épület, közelebbről megnézve kiderült hogy a tüzoltóság volt. Aztán amikor közelebbről megnéztük, láttunk régi, nagyon régi tüzoltó kocsit, majd mintha azt hallottuk volna hogy tűnés, pedig lehet csak egymással beszélgettek a tüzoltók. Ezenkívül még felfedeztünk egy helyet ahol egykor erőd állott, ma kilátó csupán és hatalmas ámde üres zöld terület. Itt még elidőztünk egy kicsit aztán visszaindultunk.

A vége a dalnak

Mivel egy órával a vonat indulása előtt értünk az állomásra, ezért a hosszú várakozás miatt elkezdtünk fázni. Gondoltuk beülünk egy váróba. Egyetlen gond volt az elmélettel, nem volt váró. Akkor gondoltuk beülünk egy sörözőbe, úgyis volt egy rakás kunánk. Bementünk alig lézengettt valaki, csak messzi távolból a pult mögül egy nő kérdezte horvátul hogy mi a fenét akarunk, vagy valami hasonló lehetett. Ajtón láttam kiírva hogy Tuborg hát mondtam neki two tuborg. Oké tudom nyelvtanilag nem helyes, de nyelvtanilag amúgy se értett semmit a nő, ami nem horvát. Szóval ezzel a fogyasztással eltelt az idő, majd kiderült hogy a Tuborg Koppenhágából származik, ami azt jelenti hogy dán sört ivott, két magyar, egy horvát kocsmában. Majd percre pontosan a vonat is megérkezett, de nem előbb, hadd feszítse az idegeinket. Ott folyamatosan ellenőrioztek minket, az út során, horvát kalauz, vámos, határőr, majd magyar kalauz, határőr, vámos, aki kérte hogy mutassuk meg mi van a táskáinkban, mert nem akarta elhinni, hogy az van amit mondunk, de még azt is tudta hogy ma mentünk ki, fogalmam sincs honnan, jegyet nem nézte. Majd egyszercsak visszaértünk Nagykanizsára, kalandos út volt, úgy érzem és megérte mert szép város volt.

Az összes kép kb 60 elérhető a következő linkre kattintva: Kapronca