Nem gyakran káromkodok, de ha mégis, akkor leginkább vizsgák után, meg az utakon.

Törjük le az indexet, nyomjuk ki a lámpát és már suhanhatunk is 170el, még jobb ha valaki szembe is jön. Nem tudom miért, de valahogy nem tudom értékelni azt a fajta magatartást főleg 90 környékén, hogy bevág elém egy autó, mindenfajta indexelés nélkül, legalább a karját tette volna ki vagy valami, ez a veszélyesebb manőver. Vannak olyanok akik nem veszélyesek, egyszerűen csak bosszantóak, főleg amikor kanyarodnék balra és az utolsó pillanatban jelzi, hogy ő nem előttem szándékozik elmenni, hanem jobbra befordul.

Ugyanakkor az is bosszant, hogy nem tudom betartani a sebbesség korlátozást, szerintem én vagyok az egyetlen aki 50-el szándékozik menni lakott településen, mert a többiek 70-80al tolnak le, kiváltképp ha valaki elöttem szintén a meghatározott sebességgel halad. Viszont vannak vagányok, akik megelőzik az egész sort, akik 50el mennek, kiváltképp a gyorsasági motorosok, a jóember meg kapaszkodik teljes erejével a kormányba, hogy a szembe jövő kamion légáramlatai , ne csapkodjanak se engem se a kamionost se a motorost egymáshoz, mert a palacsintát én más formában szeretem.

Meg mert úgyse áll meg senki segíteni, legfeljebb nézelődni, ha valaki segíteni szeretne, akkor már az emberek síkitoznak, hogy ne azt nem szabad! A kedvencem akkor is az autópálya, ahol már 150el váltanak sávot index nélkül. Autópálya a szabályok betartása mellett vagy némi közlekedési kultúrával, a legbiztonságosabb útiforma lenne, de sajnos nem az. Amit tapasztalok az egyik sávban 80-al battyognak a kamionok, a másik sávban meg 170-190el a többi. Kijönni nem tudok, bent maradni rossz. Egyszer viszont egy elég tanulságos szituációba kerültem, előztem szépen a belső sávban, mikor mögöttem feltünt egy német mercedes, de nem jött rám, nem villantott rám, csak éppen megfelelő követési távolságból követett. Láttam őt, úgyhogy természetesen sávot váltottam és elengedtem, ebbe nem is lenne semmi meglepő, sőt ez egy érdektelen történet lenne, ha a legtöbben nem azt csinálnák, hogy rámjönnek 2 centiről követnek és rám villognak, hogy tünjek már el. Miért nem lehet a német példát követni? Hogy lehet, hogy náluk nincs sebesség korlátozás, mégis tudnak közlekedni? Ők miért állnak meg a zebránál, ha valaki átszeretne kelni, a magyar autós pedig miért gyorsít?

dugo1.jpgFésű elv? Tudja még valaki mi az? Elsőbbség adás kötelező, akkor is ha az elöttem lévő autó nem adta meg? Valami nagyon nagy gond van, vagy a fejekben, vagy a kresz oktatással. Első segély adásra ki emlékszik még? Viszont amit, nagyon nem szeretek még, amikor szabálytalanul parkolnak, főleg itt nálunk a pékség elött, mert 2 sávot a nyaralónak, nehezére esik átsétálni, viszont ezzel megbénít egy egész sávot. Úgyhogy íme pár tanulságos történet

Végére pedig egypár érdekes történet:

Egy mikrobusz haladt Budapesten az Andrássy úton a Hősök tere felől a belváros felé. A sofőr nem nagyon ismerte a járást errefelé, mert folyamatosan balra indexelt. Arra akart kanyarodni, amit ezen a szakaszon jó hosszan nem lehet. Leste az utcákat és elég lassan haladt a belső sávban. Mögötte egy nagy, fekete BMW, sötötített üvegekkel nagyon hamar megunta a lassú tempót és huzamos dudálásal próbálta a furgont jobb belátásra bírni. A sokadik dudaszóra kinyúlt egy kéz a mikrobuszból és jól bemutatott a bömbinek. Erre a BMW kurva gyorsan megelőzte, keresztben eléállt és kiugrált belőle négy tipikusan nagy darab kopasz cigány. Az egyik a furgonhoz lépett, feltépte a sofőr ajtaját, majd hanyatt bukfencezett. A sofőr a szép rúgás után ki is szállt és sebtében megverte a többi hármat is. A mutatvány elég nagy népszerűségre tett szert az Andrássy út közönsége körében. A rendezvény fénypontjaként egy szakadt kanárisárga kiskocsiból kikiabált egy pasas a levitézlett “gengsztereknek”:
– Látod, cigány? Ezért kellett volna megtanulnod olvasni!
A mikrobusz oldalára ugyanis ez volt írva jó nagy betűkkel: “Fehérorosz
Karateválogatott”. A válogatott ki se szállt, csak röhögött a kocsiban. A sofőr intézte az egészet, bár lehet, hogy ő is versenyző volt. (Valami ifjúsági karate európabajnokság volt Pesten azidőtájt.)

Budapest egyik szűk, egyirányú sikátor-utcája. Jobboldalt autók parkolnak, baloldalt megállni tilos táblák nagy mennyiségben. Érthető is, hogy nem lehet megállni baloldalt, hiszen így is alig két méter széles az úttest, a járda is van vagy ötven centi, garázsbehajtók mindenhol, szóval nem kell magyarázni. Fekete színű, fekete ablakú BMW felbukkan, majd megáll baloldalt, járdán marad 25 centi, az úton max. egy Trabant fér el normálisan. Kiszáll a kocsiból négy izomkövér, tar, baromállat, biztos ismered a fajtáját. Kocsik centizgetve araszolnak el a szabadon hagyott szűk helyen. Egyszer csak érkezik egy szebb napokat látott, terepgumis, rozsdás, ponyvás Ifa, persze vagy fél méter kéne még, hogy elférjen. Dudál egy rövidet, majd vár. Nem történik semmi. Dudál hosszabbat, vár, semmi. Dudál több hosszút, semmit. Közben már két kocsi áll mögötte, dudálnak azok is. Kisvártatva szirénázva
érkezik egy mentő, persze az is bejött a csőbe, meg kell állnia. A mentő
után még három autó, visszafordulni se tud, meg hát amúgy is egyirányú. A mentő sorfőrje előresiet, szólna az Ifáshoz, de látja, hogy a helyzet reménytelen. Indulna vissza a mentőhöz, de ekkor kihajol az ablakon az Ifa sofőrje, és így szól a mentőshöz:
– Várjon, kolléga, mindjárt megoldjuk ezt a kis kellemetlenséget.
Majd sebességbe rakja a járgányt, és nekiküldi a húszmillás, EU rendszámos
(új) BMW-nek. Mivel a BMW elfordul, ezért kicsit még kapcsolgat hátramenetbe, majd újra előremenetbe, és jól eldolgozza a BMW-t a házfallal. Az keskenyebb lesz vagy fél méterrel, és ripityára törik. A jelenlévő néhány járókelő egynémelyike szörnyülködve nézi a jelenetet, de a töbségük drukkol az Ifásnak, sőt elhangzik egy-két “még egy kicsit a hátulját”, “még nyomd egy kicsit jobbra” és hasonló bekiábálás is. Egy nénike, akinek a kocsi és a fal közötti 25 centis helyen vezett volna át az útja, arcán kaján mosollyal lelkesen drukkol és csápol, örül magának. Félperces gyúrás után szabad az út, indulna is,dugo1.jpg de ekkor a zajra kirohan az épületbõl a négy baromállat – érdekes a dudálást, meg a szirénát nem hallották, biztos szelektív hallásuk van, mint ahogy az anyukák is csak a saját gyerekük sírására ébrednek fel, a többiekére nem. Szóval feltépi az egyik baromállat az Ifa ajtaját, mire két
nálánál testesebb gumicsizmás tahóval néz vele szembe. Hohó, ehhez kevés leszek egyedül, kellenek a többiek is, így míg a többiek érkezéséig elordít egy “ezért kigolyózlakk te geci köcsög”-öt.
Azonban a másik három nem jön segítségére, csak meredten néz hátrafelé, ugyanis időközben a teherautó oldalsó ponyvája mintegy magától felajtódott, és onnan kb. tíz, a sofőrhöz és utasához hasonló, testes és kocsmai verekedésekben jártas, ólmosbottal, csövekkel, bicskával felszerelkezett tahó lép ki, ráadásul van köztük néhány etnikumi is, csuszapengével, zsilettpengés gyűrűvel, miegymással. Az egyikük ügyesen egy mozdulattal lekapja a BMW rendszámát. A négy kopasz baromállat dühödten nézi tehetetlenül, amint az egyik munkás visszamászik a platóra, majd leugrik egy kb. húszkilós faltörõ kalapáccsal, és kicsit kezelésbe veszi a műszerfalat, meg a még épen marad részeket. Végezetül mindenki visszaszáll a teherautóra, majd az Ifa-sofőrje kiszól:
– Menny’ annyádba, hülye fasz, a sóhivatalba tegyél panaszt, kopasz!
A járókelők egyöntetűen ujjonganak, a teherautó elhajtása után
azonban gyorsan elszélednek. A mentő is mehet az útjára. A BMW-t tíz perccel később egy autómentő viszi el, rendőr érdekes módon nem érkezik egyáltalán. Talán a kábszer miatt a kesztyűtartóban, vagy “szürke” az autó? A pletyka szerint egy hétig nem állt meg senki abban az utcában bal oldalt, de azóta egy sötétített üveges merci játssza ugyanezt a játékot, három kopasz állattal. Várjuk az Ifát. Ha valaki ismeri az említett Ifás csapatot, szóljon nekik!

Buszos megy valahol az Astoria környékén. Buszsáv, amibe félig lelóg a járdáról egy tök szabálytalanul parkoló BMW. A vezető benne, dagadt, tetkós, kopasz, ki-ha-én-nem köcsög. Szerencsétlen buszos összevissza centiz, hogy a balra haladó forgalom és a bömös közt elférjen, köcsög emberünk persze csak figyel a tükörből, nem mozdulna semmi pénzért. Buszos valahogy elviszi a résen a járgányt, és amikor a kipufogó a bömö mellé ér, üres + nagygáz = embertelen füstfelleg, be a nyitott ablakon a paréj arcába. Na, több se kellett az idiótának: letolatott, a busz elé vágott, kiszállt, az ajtót pedig kinyitotta a busz lökhárítója alatt levő “rejtett” gombbal. Felszállt, elkezdte a “hülye köccsööög,… stb.” dumát, a sofőr meg magára zárta az ajtót. Ebben a pillanatban a nyitott első ajtón két cigó lepattant a buszról, be a bömösbe és pápá! Elvitték a bmw-s autóját. A bmw-s csak hápogott, telefonját kezdte rémülten nyomkodni, mire a buszos megadta a kegyelemdöfést:
– Most akkor marad vagy leszáll?
Senki nem mert röhögni, de állítólag minden ember arcáról földöntúli öröm sugárzott.

A történetek forrása: vicckiraly.hu

Reklámok